Búcsújárás
A
história szerint az andocsi templomhoz számos csoda
kötődik. Erről tanúskodnak a Mária Múzeumban látható
ruhák ajánló címkéi is. A kolostor parkjában Szent
tó és Szent kút is van. Szabó Imre esperes elmondása
szerint 1944-ben egy négy éves kislányt hoztak ide,
aki agyhártyagyulladásban szenvedett, s már járni
sem tudott. Mivel az orvosai semmi jót nem ígértek,
nővérei megfürösztötték a kolostor szent tavában.
Amikor a kislányt otthon leemelték a szekérről,
saját lábán elindult az anyja felé. A gyógyulásáról
a korabeli lapok is cikkeztek, s csodának
nyilvánították a jelenséget. A kislány felnőtt
korában atletizált és vegyésztechnikusként
dolgozott, életében mindig is mélyen keresztény
vallású maradt.
Hasonló
csodatévő hatást tulajdonítanak a Mária szobornak
is. A legenda szerint a szentélyt, a Mária szoborral
együtt Kalocsáról hozták el az angyalok. A
kegyszobor egy 150 cm magas szépen faragott, festett
gót szobor. Általában kéthetente, a liturgia szerint
öltöztetik. Többek között e csodás történetek miatt
vált búcsújáró hellyé Andocs. A nagy látogatottság
miatt növelni kellett a kegytemplom búcsúinak
számát, ezért van pünkösdi, nagyboldogasszonyi
főbúcsú, Őrangyalok búcsúja, Kisasszony és Mária
nevenapi főbúcsú, Rózsafüzér és Magyarok
Nagyasszonya napi búcsú is. Évente összesen 13
búcsúnap és hat Fatimai engesztelés szerepel a
naptárban.
Egy ilyen ünnepen 8-9-11 órakor celebrálnak misét,
az utolsót, ha az idő engedi a kolostor parkjában a
tábori oltárnál. Általában háromezren érkeznek az
ország minden részéből, s a határon túlról, de
előfordult, hogy több mint tízezren jöttek áldásért
Nagyboldogasszonykor.